Civil Rádió FM98
| Impresszum | Médiaajánlat | International | RSS

Műsorok | Hírek | Fórumok | Műsor archívum | A Civil rádióról | Közösségi rádiózás
Online adás: Modem / Szélessáv

Műsorok - Műsorok

Műsortábla | Műsorajánlók | Műsorok | Műsorkészítők

 

Tükörcserepek


Közéleti beszélgetések a magyar valóság különböző területeiről szakértők segítségével.

A Tükörcserepek közéleti beszélgetés-sorozat a 2015-ös magyar valóság összes fontos szeletét be szeretné mutatni - ennyi képből összeállhat az Egész, hazánk legújabbkori valósága. A legjobb szakemberek mondják el véleményüket arról a fejezetről, amelyhez leginkább értenek. Közéleti beszélgetések a Civil Rádióban minden pénteken 19 órakor - ismétlés hétfőnként 10 órakor.

Műsorok (a dátum linkjére kattintva meghallgathatóak, letölthetőek)

2015. november 20.
Volt idő, amikor a hazai valóság mélyebb rétegeiről a magyar film sokat és erősen tudott elmondani. A rendszerváltás óta, de különösen az utóbbi években ez nagyon nincs így. Ennek lehetséges okairól Bárdos Csaba filmesztétával beszélgetek, aki a tények mellett a filmek szeretetéről is beszél.

2015. november 13.
A hírözönben dúskálva nagyon nem mindegy, hogy tényleg hírekkel, vagy csupán véleményekkel traktálnak bennünket mossák az agyunkat. Rényi Pál Dániel újságíróval, az oknyomozó újságírás tehetségével beszélgetünk arról, hogyan is működik az újságírás, az online sajtó mostanában.

2015. november 6.
A hazai művészeti életnek tulajdonképpen van egy nemzetközileg is értékelhető sikerágazata, a jazz. Pallai Pétert, a jazz-élet szervezésének egyik motorját arról faggatom, hogy akkkor miért lehetetlenülnek el ezek a tehetségek, mit tehetnek az egzisztenciális nyomor ellen, létezik-e kiút a társadalmi közöny ellen?

2015. október 30.
Létezik a magyar valóság képzőművészeti tükröződés nélkül is, de utódaink számára hiányozhat annak lenyomata. Mélyi József művészettörténész esztétával ennek a művész ágnak az állapotáról beszélgetünk, az eltűnt gyűjtőkről, a központosítás hatásáról - a képzőművészet csendjéről.

2015. október 23.
A korrupció, az intézményesült elromlás leszivárog mindenbe, és tönkreteszi életesélyeinket, mondja Tóth István János közgazdász, korrupciókutató. Az intézményrendszer elzüllése az egész társadalomra kihat, aláássa a közbizalom, a növekedési potenciál, az életszínvonal megváltozásának feltételeit.

2015. október 16.
Hogy ténylegesen ábrázolva lássa önmagát egy adott kor társadalma, ahhoz a képzőművészetének reagálnia kellene, tükörként mutatnia valós képét. Mélyi József művészettörténésszel a kortárs képzőművészet aktualitás-képességéről, a jövőnek nyújtható lenyomatáról beszélgetünk.

2015. október 09.
Az ember nem tud közösségek nélkül élni, igénye, vágyai szerint őt befogadó, támogató, együttérző csoportok, hálózatokba vágyik. Vercseg Ilona közöségfejlesztő, e különleges szakma Ilikája évtizedek óta kezdeményezi, éleszti különböző területeken, lehetsége közösségekben az egymáshoz közelítés művészetét. E végtelen témában a saját megközelítése beszélgetésünk tárgya.

2015. október 02.
A társadalmi lét egyik legkevésbé elfogadható vetülete, a hajléktalansors. Hajléktalanokkal beszélgetünk, Kulcsár Károly Zsolttal és Murányi Lászlóval, az AVM két aktivistájával a hajléktalan társadalom mindennapjairól, a Város Mindenkié szervezetének erőfeszítéseiről, a kilátásokról.

2015. szeptember 25.
Mondják, az irodalom egy nemzet öntudatának hű tükre: vajon érvényes-e ez a közhely korunk magyar irodalmára? Erről beszélgetünk Kerékgyártó István íróval, a Vagyonregény, a Rükverc, a Hurok szerzőjével, hogy miért nem születik kortárs nagyregény a rendszerváltás utáni korról?

2015. szeptember 18.
Társadalmi létünk, közérzetük egyik legfontosabb eleme a társadalom többi tagjai felé fordulás állapota, a szolidaritás, a bizalom kérdése. Setét Jenő roma aktivistával a talán legfertőzöttebb kérdésről, a cigány közösség és a nem-cigány többség viszonyáról, a sebek elmélyítéséről, a lehetséges, egymás felé vezető út elzárásáról beszélgetünk.

2015. szeptember 11.
Ha a magyar társadalom diagnózisairól van szó, nem hagyható ki az egyik legbetegebb vetülete, az egészségügy. Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdásszal higgadtan, érzelmek nélkül vesszük végig e rendszer jellemzőit, hiányait, leépülésének folyamatát, mely mint cseppben a tenger, tükrözi közállapotainkat.

2015. szeptember 04.
Szegénységről, lecsúszási lehetőségekről, lemaradt térségekről az álmoskönyv szerint sem jó beszélgetni, de mi mégis.... Scharle Ágota szociológussal másodszor rugaszkodunk neki a magyar ugar veszteseiről szóló áttekintésnek: a tényleges szegénységről, a nyomorgókról, a kilábalás lehetőségeiről, a lecsúszás forgatókönyveiről ejtünk nem könnyű szavakat.

2015. augusztus 28.
A magyar társadalom egyes csoportjai között húzódó árkok nem ma keletűek; erről beszélgetünk Gyáni Gábor történésszel. Szóba kerül a nacionalizmus, mint szükségszerű államképző eszköz, a Trianon előtti magyar társadalom multikulturális sokszínűsége, amely valójában akadálya volt egy nagy-nemzeti politikai egység tartós megmaradásának.

2015. augusztus 21.
A korunk közbeszédét eluraló új-nacionalizmus, a frissen megtalált identitás meghatározó eleme, a magyar nyelvhez, a magyar kultúrához való személyes viszony kérdése. Napjaink magyartanári világáról Arató Lászlóval a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével beszélgetek arról, mit ad az iskola az olvasás megszeretéséért, az érvelő szép beszédért, a körülöttünk keringő szövegek megértéséért

2015. augusztus 14.
Egy francia közgazdász nevét visszhangozza a világsajtó. Thomas Piketty "Tőke a XXI. században" című alapvető munkáját beszéljük meg Felcsuti Péter közgazdásszal, a magyar kiadás lektorával. A mű legfontosabb eredményeit, messzire ható állításait járjuk körbe, egybevetve a hazai tapasztalatokkal, a magyar politikumra vonatkozó érvényességgel.

2015. augusztus 07.
Váratlanul elhunyt Koltai Tamás színikritikus, a magyar színházi élet meghatározó személyisége. Tavasszal itt járt a Rádióban, és elmondta véleményét a magyar színházról, mint a társadalmi lét tükrözödésének nagyon fontos funkciójáról. Mi működik benne, és mi sorvad, mi a talmi és mi a minőség? Ezzel a megismételt beszélgetéssel hajtunk fejet nagyon hiányzó alakja és személyisége előtt..

2015. július 31.
Oktatási fórum a Bálint Házban – hangfelvétel II. rész.

Az április 19.-én, szakmai nyilvánosság előtt folytatott beszélgetés a magyar társadalom szellemi tőkéjét megalapozó területről, az oktatásról szólt. A Saját erőnkből című sorozat célja, hogy felszínre hozza azon lehetőségeket, amelyek nemzetünk alapvető előbbrejutási eszköztárát ki tudnák lendíteni mai állapotából: a gazdaságról, az oktatásról, a jóléti intézményrendszerről, és a szociálpolitikáról esik ezen estéken szó.

2015. július 24.
Oktatási fórum a Bálint Házban – hangfelvétel I. rész.

Az április 19.-én, szakmai nyilvánosság előtt folytatott beszélgetés a magyar társadalom szellemi tőkéjét megalapozó területről, az oktatásról szólt. A Saját erőnkből című sorozat célja, hogy felszínre hozza azon lehetőségeket, amelyek nemzetünk alapvető előbbrejutási eszköztárát ki tudnák lendíteni mai állapotából: a gazdaságról, az oktatásról, a jóléti intézményrendszerről, és a szociálpolitikáról esik ezen estéken szó.


2015. július 17.
Tudta, hogy jobboldaliság, baloldaliság csak demokratikus parlamenti keretek közt értelmezhető? Ungváry Rudolf közíró szerint csupán szabályozó elemekként kéne működniük, funkciójuk, hogy normális állapotban tartsák a törvénykezést, nem pedig világképek harci alakzataként. Amit tényleg harcnak látunk, azok túlfeszített, a demokrácia határait túllépő hatalom-mániákus illúzionisták: a kommunisták egy steril jövőbe, a fasiszták egy nomád múltba kormányoznának bennünket.


2015. július 10.
Saját hovatartozásunk, nemzeti tudatunk nem kis részben a történelemtanításból táplálkozik: hogy a tanárok tágas köre mire ébreszti rá a fiatalt a Kárpát-medence tényleges történelmének okulásaként, arról Miklósi László tanártól, a Magyar Történelemtanárok Egyletének vezetőjétől hallunk, igazi, tanáros kerek egészet. Szó esik a sokféle történeti síkról, a tankönyvügyekről, a tanárok világnézetéig mindenről, ami óvatosságra inthet – beszélgess már el a gyerekeddel!

2015. július 03. 
Sokan, túlságosan is sokan vannak, akiknek még a munkanélküli ellátás, a szociális támogatás csekély összege is valamennyit segíthet a mai nap túlélésében. Scharle Ágota közgazdásszal, aki a jóléti rendszerek kutatója, a szegénységet konzerváló alaptámogatások mechanizmusait, a borzalmasan szerény járandóságok „odaitélésének” folyamatatait, tovagyűrűző hatásait járjuk körbe.


2015. június 26.
A magyar egészségügy valódi reformjára mindössze egy miniszter, Molnár Lajos, mert nekivágni. Reformjának legfontosabb elemeit, az akkori minőségfelügyeleti intézmény vezetője, Kovácsy Zsombor foglalja össze. Bemutatja a piaci versenyt megcélzó változások lényegét. Az általa vezetett intézmény feladatait, az eredményeket, és az egész folyamat megakasztásának szomorú, de felemelő történetét.

2015. június 19.
Van, akinek pontos képe van arról, hogy magyar körülmények közt, adott feltételek mellett is hogyan kellene kinéznie annak az oktatásnak, amire bízvást rábízhatjuk gyermekeinket. Váradi Balázs közgazdász, oktatásgazdasággal foglalkozó kutató egy lehetséges jobb állapot összefüggéseit mutatja be, ennek társadalmi össztermékre gyakorolt hasznáról beszél.

2015. június 12.
A magyar kultúra őrzésének, állapotának hű tükre a könyvkiadás, a könyvkereskedelem állapota. Zentai Péter László, mint az ezt összefogó szervezet vezetője, évtizedekig befolyásolta a magyar gazdaság korábbi sikerágazatának a mindennapjait. A tőke nélküli állapotból egy nagyon széles spektrumú kínálatot termelő „iparág” jobb és rosszabb korszakairól, a válságos helyzetek okairól, a tankönyvpiac, a szakkönyvkiadás állami tönkretételéről beszélgetünk.

2015. június 05.
Az egyetemeknek, főiskoláknak alaposan feladta a leckét a hazai, gyorsan változó világ. Manherz Károly magyar-germanista egyetemi tanár, korábban miniszterhelyettesként, államtitkárként több átalakítási folyamatot is levezényelt, változatlan oktatási tevékenysége mellett. Az elmúlt évtizedek nagyobb változásainak történetét, törvényszerűségeit világítja meg a hallgató számára

 2015. május 29. 
A semmibe, a teljes elhagyatottságban vergődő zsákfalvak életébe a gyerekek oktatási helyzetén keresztül pillantunk be. 15 éve vezeti az Igazgyöngy Alapítvány művészeti iskoláját L. Ritók Nóra pedagógus. A kreativitásra építő iskola évek óta kelt jogos közfigyelmet: mintául szolgál arra, hogy az európai létmódtól elvágott cigány szegregátumok világában is lehet tanítani, utat keresni, a családokat elfordítani a teljes reménytelenségtől.

2015. május 22.
Korszerű állam, hatékony gazdaság nincs korszerű intézményrendszer, hatékony közigazgatás nélkül. Kajdi József, korábbi közigazgatási államtitkár a vendégem. Hallhatunk a központi állami szervezetek funkcionalitásáról, az öt-szintűvé növesztett közigazgatás valódi lehetőségeiről, a kiüresedett önkormányzati rendszerről, az autonómia nélkül fuldokló, már régóta nem szolgáltató és fejlődésképtelen intézményi hálózatról.

2015. május 15.
A politika valódi arcát, szándékait és tetteit leginkább a költségvetésen keresztül pillanthatjuk meg. Romhányi Balázs szakközgazdász, a valaha volt Költségvetési Tanács nívós szakgárdájának vezetője a költségvetés alapelemeit, a mindennapi életre gyakorol hatását, a milliárdos fejezetek összefüggéseinek látleletét kínálja.

2015. május 8.
A fővárosban élők számára tragikus messziségbe került a magyar vidék – e távolságot próbáljuk bejárni Kun István szakújságíróval, egykori TSz elnökkel. Tragikus látlelet 4 millió ember tehetetlenségéről, reményeinek elfoszlásáról – a vidék lassú megdermedéséről. Tájékozódjék általunk a velünk élő milliók ellehetetlenüléséről!

2015. május 1.
A múlt heti adás folytatásaként Radó Péter oktatáskutató tárja fel az oktatás tartalmi mélységeit. A szakember a társadalmi különbségek iskolai felerősítésének a tendenciáit, és annak súlyos következményeit árnyalja. Példaként bemutatja a hozzánk hasonló társadalmak sikeres és stabil oktatási reformjait – miért lehetett megcsinálni azt máshol, és mért nem lehet nálunk?

2015. április 24.
Hogyan alakult az oktatás rendszere, törvényi anyaga, reformjai – erről az oktatás jogi hátterét évtizedek óta szolgáló Szüdi Jánost kérdezem. Az alapfokú és középiskolai oktatási szisztémákról, a meginduló, és kettőbe tört változtatási szándékok tartalmáról beszélgetünk, és arról a súlyos terhekről, amit az elmúlt évek raktak a pedagógia, a gyerekek, a szülők nyakába.

2015. április 17.
Szabó Máté Dániel alkotmányjogász, a TASZ szakmai igazgatója arról a szokatlan fejlődési folyamatról beszél, amelyben a jogvédők egyszerre a rendszeren kívül találják magukat. Az a jogállamiság, melyben saját törvényeik alapján vélték támogatni a kisebbségeket, a jogfosztottakat, tulajdonképpen már csak virtuálisan létezik, és ez más magatartásmintákat követel.

2015. április 10,
Váradi András biokémikus kutató közvetlen érintettje volt az utolsó autonómiák egyikének, az OTKÁ-nak a felszámolásában. A történet szimplán modellértékű: egy nemzetközileg elismert, független, több évtizedes pályázati rendszerre tenyerelt rá a politika, elvéve a tudományos élet alapkutatóitól, azok eddig biztonságosnak vélt bázisát.

2015. április 3.
Szűk családi körben is meghatározó, mit enged meg a pénztárcánk, mire költünk? Rosta Miklós közgazdász, a makroszintű költségvetés kutatója, a politika tényleges arcát látja a hazai költségvetés szerkezetében, összefüggéseiben. Kibontakozhat előttünk a közpénz elköltésének valódi tendenciája. politika torzító tükre a központi költségvetés. Merre tart?

2015. március 27.
Az élet minőségének meghatározó eleméről az egészségügy állapotáról beszélgetünk Pusztai Erzsébet, azon belül is a közvetlen egészségmegőrző szektorról, a gyógyítás intézményeiről, a gyógyítani akaró szakemberek lehetőségeiről, hangulatáról. Átfogó értékelés a kórházak helyzetéről. Egészséges-e az egészségügy?Mi bántja, mitől szenved?

2015. március 20.
Koltai Tamás, a színjátszás, és azon belül a magyar színházi kultúra értője, kritikusa – hosszú évtizedek óta élnek a legszorosabb kötődésben egymással. Beszélgetésünk a színház egyik lényegéről folyik: mennyire képes tükrözni a nagyon gyorsan változó magyar valóságot saját kultúrájának meghatározó eleme a mai magyar színház, felvállalja-e sajátos funkcióját?

2015. március 13. 
A hazai közéletben, a politikai kínálatban tartósan megjelent a jobboldali radikalizmus, a nemzeti jelmezbe öltöztetetett rasszizmus, a kirekesztő indulatok parlamenti képviselete. Böcskei Balázs részletesen elemzi ennek természetét, elterjedésének okait, hatásmechanizmusát, illetve a további hatalomszerzés esélyeit.

2015. március 6.
A gazdasági bevándorlás valódi hatásairól, a fogyó magyarság gazdasági veszélyéről beszél Mihályi Péter. 2 további témáról fejti ki részletes véleményét: az államosítás indítékairól, az állami túlhatalom következményeiről; valamint az egészségügyi reform elmaradásának okairól, a több-biztosítós rendszer lényegéről.

2015. február 27.
Várhegyi Éva közgazdászt a devizamentésnek nevezett csődelkerülés forró időszakában kérdeztem. Bemutatja a bankok helyzetét, tehetetlenségük összefüggéseit. A kormánynak a bankszektor bekebelezéséről szóló észrevételei több, mint tanulságosak: valamennyi, mozgásában kötött szolgáltató szektornak okulnia kéne belőle.

2015. február 20.
Ujlaky András mozgalmár a szegregáció szakértője, évtizedek óta aktivistája. A „felzárkóztatás” fedőnevű szégyenletes és fájdalmas állapotról fest találó képet. A cigány gyerekek kihullása önmaga, a családja, és az egész társadalom vesztesége, amit a politika közönye, beavatkozás-képtelensége tartósít. Ha valami, akkor ez tényleg akarat kérdése lenne.

2015. február 13.
Gerő András történész kitágítja a történelem iránt érdeklődők értelmezési kereteit: szerinte történetek vannak és történelmek, melyek egymás mellett futnak az időben és térben, és a történész dolga, hogy az igaz, valós tények mellé akár személyes narratívákat illesszen. Szélsőséges példa: a zsidóság története a magyarság történetében

2015. február 6.
Felcsuti Péter a rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok és a külföldi nagybankok találkozásáról, lehetőségeiről, a ki nem aknázott potenciálról beszél. Bemutatja, hogyan „illeszkedtek” a külföldiek a magyar mentalitáshoz.

2015. január 30.
Majtényi László a jogállamiság és a hétköznapi történések kapcsolatát mutatja be. Képet kapunk az alaptörvény általi jogfosztásokról, a törvények használati értékéről, a jog által magára hagyott egyén magányáról.

2015. január 23.
Széky János
a magyar külpolitika, a diplomácia elporladását, az ehhez vezető lépéseket elemzi. Pontos látleletet állít ki a Trianon-szindróma által létrejött 70 éves visszalépésről, a „magyar érdek” tényleges tartalmáról

2015. január 16.
Bokros Lajos a gazdaság és a közélet hanyatlásának 25 éves folyamatait mutatja be, rendezi ok-okozati sorba. Képet kapunk a 3 nagy korszakról: a reformokéról, a stagnálásról, és a lecsúszásról. A kilábalás esélyeit másik alkalommal hallhatják.





© Civil Rádiózásért Alapítvány
Vissza a hagyományos oldalra